Ebben a bejegyzésben hozok neked három példát az érzelemszabályozás folyamatára: 2 kliensemét és a sajátomat.
Egyik kliensem, Niki gyakran azt vette észre, hogy munka után automatikusan hazafelé indul, pedig eredetileg edzeni szeretett volna. Amikor ránézett erre a helyzetre, azt írta le, hogy túlterheltnek és mentálisan fáradtnak érzi magát. A fejében az jelent meg, hogy ez most túl sok energiát igényelne, ehhez nincs ereje.
Amikor ezt egy kicsit megvizsgálta, 1-10-es skálán 4-esre értékelte annak az igazságtartalmát. Fáradt volt, de inkább mentálisan. Arra jutott, hogy ha elindulna, valójában képes lenne végigcsinálni. Egy reálisabb nézőpont így hangzott: nehéz lesz belekezdeni, de utána egy kellemesebb fáradtság lesz rajta, és jobban fog aludni. A következő lépése végül annyi lett, hogy elindul az edzőterem irányába. Nem az egész edzést kellett fejben megoldania, csak ezt az egy lépést.
Zsanett az ételkészítést halogatta. Nem az volt a fő nehézség, hogy fizikailag ne tudná megcsinálni, hanem az, hogy nem tudta, hogyan kezdjen hozzá. Bizonytalanságot írt le, és azt az érzést, hogy túl sok lépés és túl sok döntés vár rá. Elárasztotta az egész folyamat.
A gondolata az volt, hogy ez túl bonyolult lenne, nem esik jól belekezdeni. Amikor ránézett, 7-esre értékelte ezt. Bonyolultnak tűnt, de közben azt is felismerte, hogy mások is megcsinálják és ő is rendszeresen főz. Ha egyben letudná valószínűleg még könnyebb is lenne. Az is megjelent benne, hogy ha nem kezdi el, attól nem lesz könnyebb. A következő lépés nem az azonnali főzés volt, hanem az, hogy keres 10 egyszerű, egészséges receptet. Ezt azonnal meg tudta tenni.
Egy saját példát is hozok, ami egy borzasztóan egyszerű viselkedéssel kapcsolatos, de jól mutatja, mennyire gyorsan és észrevétlenül működnek ezek a gondolatok.
Ahhoz, hogy korábban tudjak elaludni, melatonint szeretnék szedni. Beállítottam egy emlékeztetőt, ami legtöbbször működik. De amikor éppen egy másik feladat közepén szólal meg, két automatikus gondolat jelenik meg: ezt most nem hagyhatom itt, és úgysem felejtem el pár perc múlva.
Sokadik alkalom után tudatosítottam, hogy valójában egyik gondolat sem igaz: a legtöbb esetben nyugodtan otthagyhatom a feladatot és valószínűleg elfelejtem pár perc múlva. Azóta az íróasztalomon és a konyhában is tartok melatonint és ha nincs a közelemben, akkor is felállok és beveszem, mert sikerült hatástalanítanom a két akadályozó gondolatot.
Ezekkel a példákkal azt szeretném megmutatni, hogy már az is sokat változtat, ha észreveszed, mi történik benned egy ilyen helyzetben. Az érzések és a gondolatok tudatosítása elkezdi fellazítani ezt az automatikus működést.
Érdemes kíváncsian figyelni a saját gondolataidat. Mennyire tükrözik ténylegesen a helyzetet, és mennyire tartanak inkább a megszokott, kényelmes irányban?
Ez egy készség, ami gyakorlással alakul. Minél többször mész végig ezen a folyamaton, annál természetesebbé válik.
Jó gyakorlást kívánok!
Dóri
A legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében olyan technológiákat használunk, mint például a sütik (cookie-k), hogy eszközinformációkat tároljunk és/vagy érjünk el. Ezen technológiákhoz való hozzájárulás lehetővé teszi számunkra olyan adatok feldolgozását ezen az oldalon, mint a böngészési szokások vagy az egyedi azonosítók. A hozzájárulás elmaradása vagy visszavonása hátrányosan befolyásolhat bizonyos funkciókat és jellemzőket.